Nemrégiben, egy osztálykiránduláson komoly panasszal fordultak hozzám tizenhat éves tanítványaim. A lányok úgy érezték, hogy a fiúk nem tisztelik őket, és ezt felháborítónak találták. Elkeserítette őket, hogy szinte egyetlen olyan fiút sem ismertek, aki számukra megfelelő, vagyis ideális lett volna bármilyen téren. Megpróbáltunk együtt utánagondolni, mi lehet ennek az oka és vajon mit is tehetnénk mi „nők” a probléma megoldására. A vitába természetesen bekapcsolódtak az osztály körülöttünk sertepertélő fiú tagjai is, akik persze védték a mundér becsületét. Közösen arra jutottunk, hogy nyilván akkor tisztelik a lányokat, ha úgy viselkednek, öltözködnek, beszélnek, ami méltó a tiszteletre (körülnézve a lányok „ruhakollekcióin” bizony már ott is akadtak problémák). De külön kiemelték, hogy rettentően elterjedt a lányok között is a durva, trágár beszéd. Mintha versenyezni akarnának a fiúkkal, mintha ez valami vagány dolog lenne, pedig a fiúk nemcsak visszataszítónak találták, hanem saját közönségességeikért is a lányokat okolták, akik miatt nem érdemes visszafogniuk magukat.

Igaz lenne, hogy legtöbbször mi, nők vagyunk a felelősek azért, hogy a férfiak hogyan viszonyulnak hozzánk?
Ezt a kérdést több ismerősömnek is föltettem (korra és nemre való tekintet nélkül) és megdöbbentő felfedezésre jutottam.
Míg a nők ennek felelősségét többségében visszautasították, addig a megkérdezett férfiak kivétel nélkül így gondolták.
.
Legutóbb egy női magazinban egy harmincas férfi egyenesen azzal vádolta volt barátnőit, hogy tönkretették őt. Úgy gondolta, csinos és kedves, ám elképesztően önbizalom hiányos barátnői teljesen lerombolták benne a nőkről alkotott idilli képet azzal, hogy folyamatosan szapulták saját magukat, felhívva a figyelmet apró létező, vagy csak kitalált hibáikra és ezzel teljesen elhitették vele, hogy rosszul választott társat. Mivel jóképű férfi – mindig a legcsinosabb lányoknak udvarolhatott, ezáltal minden nőről fokozatosan bebizonyosodott, hogy egy katasztrófa és nem méltó sem a tiszteletére, sem a szerelmére. Az úriember szerint csak annyit kellett volna tenniük a lányoknak, hogy bókjait őszinte örömmel elfogadják és megerősítik őt abban, hogy a világ legszerencsésebb fickója egy ilyen fantasztikus barátnővel. Minden férfi vágyik rá, hogy büszke lehessen párjára és nem szabad azt elhitetni velük, hogy erre semmi okuk sincs!
Tanulság tehát mindebből, ha elvárjuk a férfiak tiszteletét és rajongását, akkor először is váljunk méltóvá arra, aztán viszont ne legyünk önbizalom hiányosak hanem boldogan „zsebeljük be” a nekünk járó bókokat!

Akkor lesz több ideális férfi, ha több ideális nő lesz, aki a férfiakat megfelelően motiválja. A belső tartás, női méltóság és magabiztosság egy kis kedvességgel párosítva ellenállhatatlan a férfiak szerint.
Vállaljuk tehát bátran egyéniségünket és képviseljük azokat az értékeket, melyeket fontosnak tartunk. Ha nem szeretnél olyan férjet, akinek a kihívóan öltözködő, közönségesen beszélő, könnyen megkapható lány az ideálja, akkor ne is legyél olyan!

Fontos tehát, hogy legyen egy egészséges önbizalmunk és amennyiben vágyunk a tiszteletre, először is legyünk méltók arra, azután viszont követeljük is ki magunknak (persze a megfelelő eszközökkel). Igenis várjuk el azokat az értékeket, amelyek fontosak számunkra! Legyen egy férfi határozott, bátor, udvarias, figyelmes, megbízható, fegyelmezett, felelősségteljes és még sorolhatnám. Szóval legyen ideális férfi!

De mit válaszolnak erre ők? Mármint a fiúk és férfiak?
Egytől egyig kihívásnak tekintik azoknak a lányoknak a meghódítását, akiknek vannak elvárásaik (ne feledjük a küzdelem szépségét, a versenyszellemet, no és az ősrégi vadászösztönt). Nagyon is meg akarnak tehát felelni az elvárásainknak, azonban sokak elmondása szerint két nagy gond is akad ezzel.

1. Az első, hogy túl nagy kísértést jelentenek a vonzó férfiak számára a könnyen megszerezhető lányok bájai, hiszen ők sincsenek ám fából és a lustaság is nagy úr. Általában futó kalandnak tekintik őket és nagyon jól szórakoznak azokkal a nőkkel, akik sajnos fölvállalják a fogyasztói társadalom „használd és dobd el” kategóriáját. Ha egy nőnek ez megfelel, arra nincs mit mondani, csak akkor ne is várjon tartós kapcsolatra, arra, hogy egy használati eszközön túl másnak is tekintsék a férfiak.
.
2. A másik probléma összefügg az elsővel. Amennyiben ugyanis teljesíthetetlen elvárásokat támasztunk a férfiak számára, akkor egy idő után esélytelennek fogják tartani a küzdelmet, vagy eleve meg sem próbálják. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy adjunk alább az értékrendünkből, hanem azt, hogy segíteni, motiválni kell a férfiakat, hogy meg tudjanak felelni nekünk. Lehetőségeink tárháza ebben óriási, csak egy kis empátia és kreativitás kell hozzá. A legerősebb motivációs tényező az, ha annyira vonzóak tudunk lenni (és ezt nem csak a külsőnkre értettem), hogy meghódításunk és megtartásunk érdekében nem riadnak vissza az áldozatoktól és a küzdelemtől sem.
.
Mutassuk meg tehát, hogy szépek és értékesek vagyunk és igenis érdemes értünk küzdeni!
.
Elkerülhetetlen mindehhez, hogy megfelelően ismerjük azokat a valódi szempontokat, melyek alapján egy komolyabb értékrendű, normális és belevaló férfi vonzónak talál minket.

El kell oszlatni néhány alapvető, de annál elterjedtebb téveszmét arról, hogy a férfiak elismerésének tárgya kizárólag a külső – centiktől, kilóktól és pénztárcától függő – tulajdonságok, méretek és ruhák függvénye. Azonban azt is tisztázni kell, hogy a normális férfiak számára nagyon is számít a belső értékek mellett a tiszta, vidám, kedves és csinos arc, a jól ápolt, harmonikus külső megjelenés.

Varga Péter: Spielhózni c. könyvének, Nővé válás c. fejezetében bukkantam rá egy igen találó megállapításra:
„Egy lány akkor válik nővé, ha kialakítja magában a női öntudatot. Ez azt jelenti, hogy úgy él a világban, hogy tudja magáról: „Friss, üde, harmatos, szép és kívánatos vagyok. Lehet csodálni! – és nem nyit vitát. Sajnos sok lány belebonyolódik mindenféle centik-kilók-geometriai formák elemzésébe. Mintha attól függne, hogy ő gyönyörű nő-e, hogy megfelel-e az éppen aktuális nőideál paramétereinek.
Nagyon fontos megérteni, hogy nem attól vonzó egy nő, hogy kihez hasonlít, vagy nem hasonlít és milyen általános ideálnak felel meg, hanem attól, hogy elhiszi magáról, hogy Ő egy varázslatos NŐ!”

Ismerőseim között van egy középkorú hölgy, aki a klasszikus fogalmak szerint kifejezetten csúnya: X lába, elálló fogai és idomtalan alakja van. Mégis meg van győződve arról, hogy ő egy különlegesen vonzó nő. És az is! Magabiztosságával és kedvességével elképesztő sikereket arat a férfiak körében és pár éve, amikor meghalt az első férje, többen versengtek a kegyeiért.
.
A huszonéves lányok talán most azt gondolják, hogy ez csak mással, máskor és máshol van így. Ha valaki csupa „fejvadász” típusú fiút ismer, az se csüggedjen, mert azokból a fiúkból, férfiakból, akikben megvan az igény – a talmi csillogáson túl – mélyebb és komolyabb értékek iránt is, örömmel fogják fölkapni a fejüket és hagyják magukat motiválni, hiszen sokszor ők is a felszínesség degenerált kényszerpályáján vannak. Azokra, akik megelégszenek a futó kalandokkal, felszínes viháncolással, kár az energiát és az időt pocsékolni. Magára vessen tehát, aki mégis bármibe kezd velük. „Aki pocsolyába lép, ne lepődjön meg, ha sáros lesz!”

A női méltóságra nem elég születni, hanem azt tanulni, gyakorolni kell. Ebben próbálunk már a kamasz lányoknak is támogatást adni a Pure Fashion program segítségével (lásd külön írásunkat a programról), de sohasem késő nekifogni az önértékelésnek és fejlődésnek ezen a téren!

A címben feltett kérdésre pedig azt felelem, hogy elképesztő mértékben befolyásolja az ideális férfiak számát az, hogy van-e elég olyan nő, akinek fontos a női méltóság és elvárja a férfiaktól, de minden eszközzel segíti is őket abban, hogy tiszteljenek, társuknak és ne használati eszköznek tekintsenek minket.

Semmiképp sem értek egyet, a cikkben idézett úrral, hogy miénk lenne a teljes felelősség a férfiak elrontása miatt, azonban kihagyhatatlan lehetőséget látok abban, amit tehetünk azért, hogy minél több ideális férfi legyen.

Csizy Judit
A Pure Fashion vezetője
www.purefashion.hu

0. Hová tűntek az ideális férfiak…?