Egy kapcsolat elején még magától értetődő módon imádjuk a másikat. Csodáljuk, felnézünk rá, és szemernyi kétségünk nincs afelől, hogy ő aztán pontosan tudja, mit és miért tesz. Majd összeházasodunk, eltelik pár év, és a kedves nagyszerűsége igen sokat veszít fényéből. Addigra végighallgattuk, sőt, végignéztük sok elhibázott döntését, és annak a következményeit.


A nyak, ami a fejet forgatja

A nő helyzete nem egyszerű. Ha boldog házasságban szeretne élni, általában meg kell tanulnia úgy tenni, mintha mindent a férfi döntene el az életükben, miközben gyakran ő az, aki meghatározza, hogyan is kéne haladni a dolgoknak, hogy rendben legyenek.

Nem arról van szó, hogy a férfiak ne tudnák maguktól is kitalálni. Inkább arról, hogy egyrészt, amit időnként kitalálnak, arról mi már előre tudjuk, hogy az úgy nem fog menni, másrészt pedig nekünk is lehetnek saját elgondolásaink, céljaink kettőnket vagy a családunkat illetően.

Ez a „görög feleség szindróma” – aki látta a Bazi nagy görög lagzit, tudja, miről beszélek. Igazi művészet úgy irányítani néha a dolgokat, hogy a férfiember azt higgye, ezt ő akarta így. Aki képes rá, annak arany élete lesz a házasságban. Ehhez viszont az kell, hogy feladjuk azt az elképzelést, miszerint a férfi semmirekellő, ha helyette kell néha gondolkoznunk, vagy megmentenünk egy-egy elhibázott lépéstől.


Drágám, elgurult a gyógyszered?!

A legnagyobb hiba, amit a nők elkövetnek az, hogy azonnal reagálnak, ha valami hajmeresztő dolog hagyja el a férjük száját – és általában nem jól reagálnak. Amikor emberünk előáll egy tervvel, amikor elmondja, hogy szerinte ezt és ezt kéne tenni, a legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy megkérdőjelezzük az elképzelést.

Olyan sokszor hallani, ahogy nők olyasmit mondanak a férjüknek, hogy „te hülye vagy”, „drágám, tudod, hogy erre te nem vagy képes”, vagy egyszerűen: „na nem, felejtsd el”. Ez a legeslegrosszabb dolog, amit valaha tehetünk a párunkkal, és a házasságunkkal.

Amikor egy nő panaszkodik, hogy megszűnt közöttük a kapocs, hogy a férje már nem törődik vele, hogy alig beszélnek egymással, az mind ennek a következménye.

 Lájk. Megalájk.

A párodnak arra van szüksége, hogy te legyél az első számú rajongója. Hogy tudja, hogy bármit tesz, te hiszel benne. Hogy mellette állsz mindenben. Akkor is, ha akkora az egója, mint az Alföld – sőt, akkor még inkább. Hogy nap mint nap megerősítsd abban, milyen jó férj, és milyen nagyszerű ember.

A férfiak számárak nehéz ügy a házasság. A legértékesebb dolog benne – a szexen kívül – az, hogy van mellettük valaki, aki hisz bennük. És abban a pillanatban, ahogy ezt elvesztik, az egész kapcsolat veszti értelmét. Egy férfi akkor tesz meg mindent örömmel a családjáért, ha cserébe rajongást és tiszteletet kap. Ez hajtja az életben, ez lelkesíti, és ez tölti el elégedettség-érzéssel.

A félrelépés például soha nem a szex miatt történik. Az már csak egy következmény. Nem a szex hiányzik nekik, hanem a csodálat. Az, hogy valaki újra istenként tekintsen rá – mint te annak idején. Abban a pillanatban, hogy ez részedről megszűnik, megszűnik az is, ami a kapcsolatban tartja őt.

Mit csodáljak benne?

Valamit a kapcsolatotok kezdetén biztosan csodáltál benne, különben nem mentél volna hozzá feleségül. Az, hogy mostanra megkopott a kedves fénye, nagyban köszönhető annak is, ahogy te álltál hozzá az elmúlt évek alatt. A férjed nem tökéletes. Te sem vagy az. De elnézni a másik gyarlóságait sokkal kisebb erőfeszítés, és sokkal nagyobb jutalommal jár, mint folyamatosan megmagyarázni neki, mit miért kéne jobban, máshogy csinálnia.

A párkapcsolat munka. Nem könnyű. De hát az életben annyi nehézség van, miért lenne ez alól kivétel egy házasság? Amikor azt mondjuk, dolgozni kell rajta, pontosan ezekről a dolgokról beszélünk. Megérteni, hogy azt kapjuk, amit adunk. Nem úgy, hogy ha eleget mosogatunk, majd ő is mosogat. Más az ok-okozati összefüggés.

Ha kedvességet, törődést akarunk, megértést és rajongást kell adnunk. És el kell felejteni a kritizálást. Ha valamivel nagyon nem jól érezzük magunkat egy kapcsolatban, lehet róla beszélni. De még sokkal jobb megnézni, mi lehetett a mi részünk abban, hogy ezt előidéztük.

De ha egyszer ez őrültség?

Amikor a párod nagy boldogan előáll egy tervvel, amitől neked égnek áll a hajad, mosolyogj. Mondd, hogy ez fantasztikus. Majd számolj el tízig, és gondold végig, valójában mi zavar téged ebben. Lehet, hogy a saját félelmeidet vetíted ki a helyzetre. Lehet, hogy nem is olyan hülyeség. Vagy lehet, hogy tényleg igazad van, és ettől az elképzeléstől meg kéne menteni a kedvest.

Kérdezz! Nem tudhatod, mi minden van a fejében ezzel kapcsolatban. Ha valóban érdeklődsz iránta, el fogja mesélni. És talán menet közben ő maga is rájön, hogy ez így nem lesz teljesen jó. Még te is rájöhetsz, hogy végül is nem olyan rossz a gondolat.

A lényeg az, hogy nem kell folyamatosan megkérdőjelezni az álmait, az elképzeléseit. Egy férfi (ahogy bárki) csodákra képes, ha van, aki hisz benne. Nem kell őt megváltoztatni. Szeretni kell úgy, ahogy van, és folyamatosan megerősíteni önmagában. Higgy benne, és ne lombozódj le, ha néha csalódást okoz. Csak higgy benne kitartóan és őszintén.

http://www.nana.hu/szerelem-es-szex/hazassag/a-boldog-hazassag-legfontosabb-osszetevoje-104019.html?fejezet=1