Rengeteg társkereső honlapból választhatunk, magyar és nemzetközi vonalon is. Akár kalapból húzzuk ki, akár az első felbukkanó netes reklám apropóján döntünk, teljesen mindegy. Első tapasztalatunk, hogy sok magányos ember egymással párhuzamos időben üldögél otthon a gép előtt, álmodozik, sok házas ember kiegészítő barátokat keres, és 'szexkluzív' ajánlatokat is szép számmal lehet kapni. De ugyebár mi tudjuk miért jöttünk. Keressük az első vagy többedik nagy Ő-t, a szerelmet, eljövendő gyerekeink apját vagy anyját és igaz barátot.

A sikerre nincs garancia – nem ez az élet egyetlen ilyen területe, meglepődni nincs is okunk. Ha más sikert nem is érünk el, irodalmi idézetek és életfilozófiai megközelítések gazdag tárháza a hely, alkalmunk nyílik műveltségünk és tapasztalataink gyarapítására. Gyakorlati szempontból kiindulópontnak, figyelemfelkeltésnek kiválóak is az idézetek, jól mutatnak a regisztrációs lapokon, azon túl viszont mindenki a saját kútfőből származó gondolatoktól várja, hogy megragadják, szórakoztassák vagy lenyűgözzék.

Hullámvasútra ültethet minket a részvétel. A következőkben sok mellette és ellene szóló érvet olvashatunk, de nézőpont kérdése, hogy kinek mi melyik kategória. A regisztráláskor el kell fogadni, hogy a véletlenre bíztuk a sorsunkat – vagy, hogy esélyt adtunk a véletlennek, hogy tegye a dolgát.

Tanácsok kezdőknek és haladóknak:

A töretlen pozitív hozzáállás elengedhetetlen

A nem tinédzserkorú regisztrálók is újra botladozó tiniként kezdhetnek el viselkedni.

Találkozunk majd magukat Adoniszoknak, Afroditéknek vélőkkel, akiknek gigantikus elvárásai vannak. Bodybuilderekkel, egyéb bajnokokkal szemben labdába sem rúghatunk. De nyugalom, nem csupa „badis" férfi és nő van regisztrálva.

Valószínűleg vágyunk az elismerésre. Ezáltal eggyel nő azon fórumok száma, ahol minősítenek bennünket az életben. Kimagasló esélye van, hogy viszonzatlan lesz érdeklődésünk.

Nem állítható, hogy a valódi érdemek alapján és az abszolút igazságosság jegyében hozunk és fogadunk el döntéseket, de ez a műfaj erősen szubjektív mivoltából következik. Tudnunk kell azt előre, hisz ez is benne van a pakliban, hogy lesz, aki visszautasít. Mi is visszautasítunk majd másokat. Ha már ketten választanak bennünket, már akkor választanunk kell. Magában ez is nehéz, de inkább a visszautasítás kommunikálása a nehéz.

Legyünk rövidek, tárgyilagosak, korrektek. Ellenpélda, ha egy heti kellemes csevegés után egy fénykép alapján szó nélkül lepattintunk valakit. Legjobb, ha azonnal fotónk egyidejű feltöltésével szállunk versenybe, sok csalódástól megóvhatja ez mindkét térfél résztvevőit. A sikert pedig előmozdítja, ha fellendítve a profi fotósok üzletét – egy velük készíttetett fotóval indulunk.

Aztán meg, a visszautasítás elviselése is nehéz. Apró pozitívum, hogy ez csak akkor nehéz, ha kezdett érdekessé válni valaki és ez által véleménye már számít. De hát kinek is pozitívum ez?

Rádöbbenünk, hogy virtuálisan is lehet szakítani. Az ígéretes szép jövő kilátásának távolodását nehéz kibírni. A „hopp, megtaláltalak" érzése és a „kopp, nagyot csalódtam" lehet, hogy csak másodpercekre vannak egymástól. Legnagyobb veszteség a lehetőség elvesztése. A reményhez ragaszkodunk.

Ha elköszönnek tőlünk, vegyük tudomásul és lépjünk tovább. Ha nagyon azt súgja a szívünk, meggyőződésünk vagy megérzésünk, csak akkor és csak egyszer próbálkozzunk az elköszönőnél újra, hátha mégis sikerülhet. Második kéretlen jelentkezésünk már nevetségesnek és sajnálatra méltónak fog hatni. Miért is hoznánk saját magunkat kellemetlen helyzetbe? Semmi értelme.

Az internetes társkeresés „Álarcosbál zárt ajtók mögött" (NOX).

Gyanítom, hogy naivitásunk szintjével egyenesen arányos az elérhető siker.

A boldog egymásra találás esélye a lottó telitalálat elérésének esélyével egyezik (– de legalább van).

A hazai internetes társkeresőkön regisztráltak száma viszont megközelíti a lottózók számát...

Olvassuk át küldés előtt az üzeneteinket, az ostobaságokat itt sem tolerálják...

Izgalmas „magánnyomozói" munkát végezhetünk – megpróbálhatjuk kideríteni, ki a másik fél.

Építhetünk álmokból átlagon felüli méretű légvárat. Ha összedől, csak mi halljuk a zajt.

A virtuális térben is ugyanannyi nehézséggel lehet szembenézni, mint 3D-ben, csak itt nem látható, honnan jönnek.

Nehéz megtudni, hogy éterbeli beszélgetőtársunk mennyire az aki, és mennyire az, akinek látni szeretnénk.

Sok apró lépésben lehet csak haladni, de ha eleve rosszirányba indulunk, az itt sem vezet célhoz.

A résztvevők fellendítik a zenefogyasztást, több romantikus, vidám illetve búslakodó zenét fognak hallgatni, áttételesen a zenészek bevételét emelve, vagy inkább a letöltések és a közben megtekintett reklámok számát növelik – ez pedig a gazdaság egy másik szeleténél eredményez bevételt.

Lehet, hogy jó értelemben vett játékból játszmába fordul át az eset. Ilyenkor érdemes gyorsan távozni a hadszíntérről.

Saját bizonyosságodról e helyen nem tudod meggyőzni a másik felet, csak elkeseredett erőltetésnek fogja tartani.

Nem sok embert kell keresni és találni, csak azt az egyet. De türelemmel kell kivárni, míg rátalálunk. Ne azt próbáljuk megtalálni, aki még meg sem született.

Akkor hallgassunk a megérzésünkre, ha van alapja... De ezt nem tudjuk ám előre! Pont akkor, pont ott kell jelen lenni, és pont úgy kell tudni fogalmazni, ahogy a helyzet megkívánja. Legyünk őszinték, de ne legyünk kitárulkozók. Amit nem akarunk elárulni, azt ne kerülgessük vagy hazudjunk helyette valamit, hanem mondjuk meg, hogy nem akarjuk elárulni – még. A magunkról kiadott információ, nem a személyes adatok, hanem a tulajdonságok, legyenek igazak. A személyes adatokat nem látja más, és senki nincs fent a saját nevén. De nem is ez a siker kulcsa szerény véleményem szerint. Legyünk bátrak, bevállalósak, de ne felelőtlenek. Próbáljuk ezeket megkülönböztetni. Rövid távon bejöhet, de hosszú távon nem ajánlott a taktikázás. Legyünk önmagunk! Mi sem olyat keresünk, aki megjátssza magát.

Ebben a helyzetben sem tudunk másokat megváltoztatni, tehát összeférhetetlennek látszó tulajdonságokra ne csukjuk rá az ajtót. Vegyük komolyan a jelöltünk bemutatkozó címsorában olvasható mottóját.

Egy bosszantó vagy méltatlan levél után fele annyi idő sem kell a mosogatáshoz vagy a régóta halogatott rendrakáshoz.

Fenti hatás a biztatóan izgalmas leveleknek is sajátja.

Kedvet kaphatunk számunkra új tevékenységekhez. Jómagam egy vezetéshez való zenei összeállítást készítettem, s ahhoz is kedvet kaptam, hogy beszereltessek egy zenegépet az autómba.

Önismereti tréningnek sem utolsó élmény. Számítsunk saját váratlan reakcióinkra és legyünk önkritikusak és ne veszítsük el a józan eszünket.

Az ígéretes jövő reményében elkezdjük magunkat formába hozni, leszaladunk a konditerembe, leporoljuk a bringát és az otthoni súlyzókat és fitnesz DVD-ket is. Ezek mind nagyon jó döntések, önuralomra akkor van szükség, ha az edzésprogramot egy nem várt elutasítás fűszerezi. Ajánlott nézőpont: a frusztrációt testmozgással a legegészségesebb levezetni. Garantálom, hogy a tízedik letekert kilométer előtt eszünkbe sem jut majd ránézni a kilométerkütyüre. Tehát bármilyen fogadtatásban is van részünk, a mozgásszegény életmód ellen nagyon hatásos, bár nem mindegy, hogy a repítő boldogságtól vagy a kiakadástól teng bennünk túl az energia.

Lányok, asszonyok, semmiképpen ne kezdjék a Bridget Jones piros naplójából felolvasott emberi tulajdonságokra való rákérdezéssel az ismerkedést. Tehát, poénosnak tűnik, de nem az, ha megkérdezünk valakit hogy nem-e viszonyfób, munkaholista, alkoholista, megalomániás vagy még rosszabb. Ezekre nem kell rákérdezni, kiderül magától, a kommunikáció folyamán.

Az internetes társkeresés időszakán kívül jól alvókával rendelkező emberek is szenvedhetnek alváshiányban az akció közben, mert vagy fennmaradunk levelezni, és a boldog izgatottságtól nem tudunk aludni, vagy a csalódottságtól nem tudunk aludni.
Miért kell ennyire a szerelem? Nem tudjuk pontosan megválaszolni, de van némi köze ahhoz, ahogy felpezsdít, boldogít, elvarázsol, ihletet ad, energizál és jobbá tesz.

El lehet varázsolni valakit az internetes műfajban is, mely lehet akár kétirányú is, úgyhogy akire nem hatott kis írásom elriasztólag, annak nagyon drukkolok!

„A meséd felnőtt rég. Vagy nagyon mélyen a szívedben várja, hogy átéld még."

Hasat be, fejet fel! Love is in the air:)

Dzseejtii

http://hir6.hu/cikk/56205/tarskereses_az_interneten_tanacsok_kezdoknek_es_haladoknak