A fejlett országokban már a társkeresés sem csak a hagyományos módon működik. Az igények azonban a régiek, a férfiak szerető, hűséges feleségre vágynak, lehetőleg a legkevesebb kudarccal és csalódással. Ezért biztosra mennek, amiben a legújabb szolgáltatás segít nekik: a szervezet külföldről „szerzi” a menyasszonyokat, miután egy ideig leveleztek a vőlegénnyel.

Mark Scrivener idén januárban nyitotta meg a Volga Girls nevű cégcsoport új szervezetét Kanadában. A férfi féléves levelezés után kéthetes oroszországi látogatást biztosít, utána pedig már készülhet is az esküvőre az ifjú férj – persze csak akkor, ha kölcsönös a vonzalom. A cég már egy évtizede létezik, az egyesült államokbeli Kentuckyban van a központja, Scrivener azonban kifejezetten a kanadai igényeket szeretné kielégíteni. És hogy miért is nem jók a helyi hölgyek?

Scrivener szerint ügyfelei arra vágynak a leginkább, hogy otthon meleg vacsora várja őket, nem pedig havonta több ezer dolláros hitelkártyaszámla. És a külföldi nők, elsősorban az oroszok, tradicionálisabb felfogásúak, mint a kanadaiak. Náluk még a családalapítás áll az első helyen és nem a karrier. A hölgyek, akik a cég adatbázisában szerepelnek, egytől egyig vállalják azt, hogy szerető családi hátteret nyújtanak leendő férjüknek, és kifejezetten szeretnének külföldi férfihoz hozzámenni.

A házasodni kívánó férfiak hozzáférést kapnak egy adatbázishoz, ahol kiválaszthatják a számukra megfelelő hölgyet. A potenciális ara fényképe és méretei mellett személyes érdeklődését és foglalkozását is feltüntetik, valamint azt, hogy hogyan képzelik el házas jövőjüket. Ha egy férfinak megtetszik egy nő, regisztrációs díjért cserébe megkapja annak címét, és kezdődhet a levelezés. Egy 710 ezer fős lakosságú orosz városból, Toljattiból például 1100 nő profilja látható az oldalon. A feleséget kereső férfiak száma kisebb, jelenleg nagyjából hatvanan vannak, akik így akarják megtalálni az igazit, és a szervező szerint ez évente nagyjából tizennégyszer sikerül is, legalábbis ennyi eljegyzés történik.

A tökéletes pár megtalálása nincs ingyen. Akik ilyen módon kívánnak feleséget találni maguknak, körülbelül ötezer dollárt kell félretenniük. Ez fedezi az ismerkedés postaköltségeit, a kéthetes oroszországi tartózkodást és az esküvőt. Scrivener szerint a procedúra nagyjából 9 hónap és egy év közti időtartamot tesz ki.

Scrivener saját példája alapján fejlesztette ki a feleségkereső társaságot. Ő 2004-ben kezdte el keresni élete párját a cégen keresztül, 2006-ban összeházasodott egy ukrán nővel, aki aztán faképnél hagyta őt és hazautazott. Ezért döntött úgy, hogy ő orosz hölgyekkel foglalkozik majd. Szerinte ugyanis ott a nőket hamar beskatulyázzák a vénkisasszonyszerepbe, például 26 évesen egy egyedülálló orosz lány már nehezen talál párt magának. Scrivener maga is újra feleséget keres, akit remélhetőleg egy orosz hölgyben fog megtalálni.

A feleségkereső cég módszerei azonban emberi jogokkal foglalkozó szervezeteknél kiverték a biztosítékot. Az emberkereskedelem ellen küzdő szervezet igazgatója, Norma Ramos szerint a férfiak így csak olyan sebezhető nőkhöz jutnak el, akik elkeseredetten szeretnének jobb gazdasági körülmények között élni. Azonban az az ígéret, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott kapcsolat reményében érkezhetnek Kanadába, gyakran elfedi a tényt, hogy aztán a férjük bántalmazza őket. Az edmontoni bevándorlási hivatal nőkre szakosodott szervezete egész egyszerűen rabszolgaságnak nevezi a feleségszerzés ilyen módját. „A fejlett országokban élő férfiak gyakran hiszik azt, hogy bármit megvehetnek maguknak. Ők nem törekszenek arra, hogy egyenlőség legyen férj és feleség között, sőt kimondottan olyan nőket keresnek, akik hajlandók alárendelt szerepet játszani, hiszen a házasságban látják az egyetlen kiutat rossz körülményeikből.”

(Kitekinto.hu)http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=311920